Hungary

From P2P Foundation
Jump to navigation Jump to search

For a list of pages see Category:Hungary.


Individuals

  1. Stefan Marsiske: an activist from the internet.

Articles

Bodo Balasz

The following articles are available via http://www.warsystems.hu/?p=82.

Bodo Balasz focuses on the study of P2P Filesharing developments and movements.


könyvtári kölcsönzések után fizetendő jogdíj közgazdasági szempontú elemzése

Bodó Balázs- Gyenge Anikó: A könyvtári kölcsönzések után fizetendő jogdíj közgazdasági szempontú elemzése

A nyilvános könyvtári kölcsönzések után a jogosultaknak fizetendő jogdíj (Public Lending Right – a továbbiakban PLR) ötlete több sebből is vérzik. Ha a PLR-re mint a nemzeti kulturális politikától független eszközre tekintünk, mely e jogot természetjogi érveléssel a tulajdonhoz való jogból vezeti le, minden esetben oda jutunk, hogy a jogosultak monopoljogát kiterjesztjük és az ezzel járó járadékot növeljük. Ennek következménye jelentős fogyasztói csoportok kulturális fogyasztásból való kiszorulása lehet, melyre eddig a legolcsóbb és hatékonyabb megoldás a könyvtári kölcsönzés szabadsága volt.

Ha a PLR nemzeti kultúrpolitikai eszköz, akkor viszont azt a megállapítást tehetjük, hogy a PLR a meglévő kultúratámogatási rendszerek mellett való üzemeltetése indokolatlanul bonyolult, és költséges, és ha az állami döntéshozók úgy találják, hogy van a költségvetésben kultúratámogatásra fordítható tartalék, akkor azt érdemes a meglévő intézményrendszeren keresztül szétosztani.

Végül pedig a jogosultak, szerzők szemszögéből megvizsgálva a kérdést: nincs olyan szerző a földön, aki visszavonná egy megjelent művét a könyvtárakból csak azért mert azt vélelmezi, hogy a kölcsönzések miatt eladásoktól esik el. Ennek az egyetlen oka az, hogy a szerzők számára a könyvtárban való jelenlét haszna nagyobb, mint a könyvtári olvasók által okozott kiesett kereslet. Már csak emiatt sem érdemes a PLR bevezetése.


Sobri Joska Digital

Megjelent a Café Babel 2006 decemberi, Hiány c. számában.

“A Csendes Könyvtár és az összes többi hasonló szolgáltatás az úgynevezett közjavakra épülő internetes kooperációs hálózatokra (commons based peer production networks) példa. A piac által (kényszerűségből) szabadon hagyott résekben, marginális igények, érdekek körül a semmiből jönnek létre olyan közösségek, melyek a hálózat tagjai között elosztott különböző képességeket, erőforrásokat (időt, szkennert, karakterfelismerő programot, korrektúrázó képességet) képesek hatékonyan összehangolni egy olyan feladat érdekében, melynek gyümölcseit aztán mindenki szabadon és ingyenesen élvezheti.”


A szerzői jog gazdaságtana az online világban

Frissen elkészült könyvfejezet.

“A szerzői jog közgazdasági elemzése során a szerzőknek biztosított monopoljog különös figyelmet vívott ki magának. Ennek az az oka, hogy a monopol helyzetben levő termelők maguk határozzák meg a piaci árat, és ez az ár jellemzően nagyobb, mint amennyi versenyhelyzetben lenne. Tökéletes verseny esetén a piaci ár megegyezik a termék határköltségével, azaz azzal az összeggel, amennyibe a legutolsó példány elkészítése kerül. A monopóliumok határköltségnél magasabb ára azzal jár, hogy a piaci kereslet egy része nem tudja megfizetni a monopolista szabta árat.”


A szőnyeg alá söpört archívum

Megjelent a Manager Magazin 2006. Decemberi számában Tartalomraktárak címen.

“Ma Magyarországon az a kérdés, hogy a piacra várnunk-e, hogy ezeket az archívumokat kiépítsék, a nehézkesen működő és alulfinanszírozott közintézményekre lőcsöljük-e ezt a feladatot, vagy megteremtjük annak lehetőségét, hogy a magyar kulturális közösség fenntartsa önmagát. A Neumann-ház megrendelésére elkészített Nemzeti Digitális Adattár 2.0 vitaanyag a közösségi archiválás lehetőségének kiterjesztését tartalmazza, az első lépés tehát ezügyben megtörtént. Még egy lépés azonban hátra van. Dekriminalizálni kellene kirillt, scan_dalt, helpert és társaik. Hogy ne fordulhasson elő az, hogy ennek az örökségnek piaci, személyes érdekeket sértő részei esetleg nem maradnak fenn. Hogy ne legyen bűnöző az a soktízezres közösség, amelyik a magyar audiovizuális örökség archiválásán dolgozik - társadalmi munkában.”

A retardált archívum

Megjelent az Élet és Irodalom 2007. január 5-i számában.

“A közpénzből finanszírozott, közszolgálati archívum kapuit minél szélesebbre kell tárni. A hat havi elérhetőséget nem szűkíteni kell, hanem az archívum digitalizálásával bővíteni. Az archívumi anyagok lementését, felhasználását, adott esetben átalakítását nem megakadályozni kell hanem a megfelelő jogi konstrukció kidolgozásával megengedni , támogatni, bátorítani. Ezt követeli a finanszírozás módja. Ezt követeli a közszolgálatiság jelentése. Ezt követeli a piaci értékesítés igénye. Ezt követeli a józan ész.”